Piliscsaba - Kőris-völgy - Bükkös-árok - Kutya-hegy - Nagy-Szénás - Turistaház emlékfal - Felső-Zsíros-hegy - Nagykovácsi, Zsíroshegyalja - Alsó-Zsíros-hegy - volt Zsíros-hegyi turistaház romjai (Muflon itató) TÚRALEÍRÁSSAL!

Piliscsaba - Vasútállomás

Pecsételés után a piliscsabai vasútállomásról továbbindulva átvágunk az állomásépület előtti terecskén és rátérünk a Vasút utca jobb szélén haladó járdára. A következő útkereszteződésben egyenesen indulunk tovább, a sportpálya mellett elvezető Béla király utcán, ennek az elágazásában pedig jobbra térünk, a temető mellett elvezető keréknyomokra. A sírkert sarkánál kifordulunk a Temető utcára, ezen érjük el a Piliscsabán átvezető 11-es főutat. Óvatosan, egy rövid szünetet kivárva átkelünk a nagy forgalmú országúton és a csendes Új utcán indulunk tovább. Előttünk a dombtetőn a Garancsliget lakópark épületeit pillanthatjuk meg.
 

Piliscsaba - Kilátás a Kálváriáról

Az első útkereszteződésben balra térünk a Kálvária utcára, ezen hagyjuk magunk mögött Piliscsabát. Egy rövid kitérőt tehetünk eközben a balra induló kék háromszög jelzéseket követve a falu Kálváiájához Az utolsó lakóházak után az út aszfaltozása nem szűnik meg, elhalad még néhány faluvégi telephely mellett, aztán az erdőszélen indul tovább. Az utolsó telephely után 350-400 lépéssel érjük el a jobbra való letérés földútját. Megkerüljük az utat lezáró sorompót és nekiindulunk a jól kitaposott dűlőútnak. Nagyjából kétszáz lépés után, az elágazásban jobbra fordulunk és megpillantjuk magunk előtt az utat elzáró kaput. Átmászunk a kapu melletti létrán a kerítésen, aztán ismét rátérünk a földútra.
 

A Kőris-völgyben

Vegyesen haladunk erdőben, tisztások között, aztán az utunk megérkezik a Csaba-hegy tövébe, amit egy nagy balos kanyarral megkerülünk. Az erdőszélen, régi és fiatalabb irtásfoltok peremén vezető földút lassan délkeletnek fordul, és ennél az iránynál meg is állapodik. Az utolsó, jobboldali friss irtásfoltot elhagyva végre belépünk az erdőbe. A széles Kőris-völgy alján halad az utunk, de az erdőtől nem lehet látni a hegyoldalakat. A szinte nyílegyenesen haladó földúton kényelmes sétával pár perc alatt egy, az utat lezáró kerítéshez érünk. Itt is létrán mászunk át a bezárt kapu mellett a kerítésen, aztán néhány lépés után az úttól balra megpillantjuk az Erzsébet-kút kőperemét. A kút teteje ráccsal van lezárva.
 

A Kőris-völgy összeszűkülő végén

Egyenesen indulunk tovább a csak nagyon enyhén emelkedő úton, és pár perc múlva vesszük csak észre, hogy az erdő fái között egyre közelebb nyomulnak hozzánk a domboldalak. Egy kicsit később már csak egy szűk völgy alján halad az utunk, gyakorlatilag még mindig szintezve, aztán hirtelen megkezdődik a Nagy-szénásra felvezető emelkedő. A völgy aljáról jobbra, a hegyoldalba fordul az utunk, az eddigi kényelmes földút után meredek ösvényen kezdünk el kapaszkodni. Itt kezdődik a Bükkös-árok, amiben a tetőre vezető további utunk jó részét meg fogjuk tenni. Egy idő után az utunk átvág az árok alján keresztül a bal oldalára (nem az út lejt le oda, az árok alja kapaszkodik fel hozzánk), ott folytatjuk az utunkat. Ha itt felnézünk a hegyoldalba, könnyen megláthatjuk a fák között álló sziklaalakzatokat.
 

Sziklák a hegyoldalban

Tovább folytatódik a kapaszkodó, egy idő után ismét oldalt vált az ösvényünk, hogy meredeken felkapaszkodjon egy útelágazáshoz. Balról a kék kereszt jelzés érkezik meg a Hosszú-árok felől, mi pedig élesen jobbra fordulva indulunk tovább egy, a hegyoldalban szintező úton. Egy időre véget ér az emelkedő, ezen a szakaszon ki is fújhatjuk magunkat, de aztán az út ismét emelkedni kezd, ez a következő elágazás után, ahol élesen balra törik az utunk, még meredekebbre vált. Kemény kapaszkodó végén érjük el az erdő szélét a Nagy-szénás és a Kutya-hegy közötti széles nyereg füves tisztásánál.
 

Szintező úton a Nagy-szénás oldalában


A Nagy-szénás és a Kutya-hegy közötti nyeregben

A tisztás közepén álló fenyőcsoport előtt balra térünk, a réten átvezető keréknyomokon folytatva az utunkat. Innen kezdve egy darabig tisztások, erdőfoltok között kanyarog az utunk, aztán elérjük a Nagy-szénás köves, kopasz tetejének a tövét. A keréknyomok egy kis vállra kapaszkodnak fel, innen indul a csúcsra vezető gyalogút. A kitaposott ösvényt alig lehet észrevenni a köves talajon, csak a fehér mészkődarabokra festett jelek mutatják a balra való letérést. Egy végső kaptatóval aztán felérünk a kopár, mindig szeles hegytetőre.
 

Kilátás a Nagy-szénásról a Pilis felé
 

Kilátás a Nagy-szénásról a Csúcs-hegy és a Hármashatár-hegy felé

Innen körbepillantva teljes szépségében tárul elénk északtól egészen délkeletig a Pilis hosszú vonulata, a másik irányba tekintve pedig a Budai-hegység csúcsait láthatjuk magunk előtt. Érdemes leülni itt egy pár percre, pihenni és körbetekinteni a tájon! Ha a továbbindulás mellett döntünk, érdemes figyelmesen haladni, mert a kitaposott gyalogutak szövevényében nem könnyű megtalálni a kopár tetőről levezető helyes utat!

Induljunk el nagyjából délkelet felé, a távolban jól látható Hármashatár-hegy irányába. Kis kopár nyeregbe ereszkedünk le, itt a következő kopasz oldalcsúcs bal oldalában kell továbbindulni az eddigi ösvényünkből Y alakban kiágazó szintező nyomokon. Erre már láthatunk egy-két kék jelet is elvétve az ösvény melletti kövekre festve! Aztán a domboldalban megérkezik hozzánk fentről egy ösvény, ami balra, lefelé indulva beszalad az erdőbe. Erre térjünk rá és a piros jelzésekkel együtt érkezünk le néhány perc alatt a volt Nagy-szénási turistaház helyén álló emlékfalhoz és pihenőpadokhoz.
 

Emlékfal a volt Nagy-szénási turistaház helyén


Az emlékkő szövege

Elértük utunk során az első turistaházat, amit tönkretett az emberi hanyagság, gondatlanság! A Munkás Testedző Egyesület tagjai építették 1924 és 1926 között a kétkezi munkájukkal úgy, hogy szinte téglánként hordták fel ide, a Nagy-szénás csúcsának tövébe az építési anyagot. Aztán 1949-ben ezt is államosították a többi turistaházzal együtt, a Turistaházakat Kezelő Vállalat „gondoskodott” róla, az állaga ezután folyamatosan romlott, 1978-ban aztán a szétlopott épület szánalmas maradványait eldózerolták. Csupán egy emlékfal és egy szöveges kőtömb őrzi a turistaház emlékét.

A szintező úton balra tér a piros sáv jelzés, a kék pedig jobbra, erre indulunk tovább. Széles ívben megkerülünk egy domboldalt, aztán a szinte sétányszerűen széles Nagyszénási Tanösvényen folytatjuk az utunkat a Nagy-szénási fokozott védett területen keresztül. Ligetes fenyőerdőbe érünk be, utunk itt már meredekebben kezd lejteni, egyszer csak egy kopár oldalból letekintve megpillantjuk alattunk Nagykovácsit. Tovább ereszkedünk a köves úton, egy sorompónál magunk mögött hagyjuk a fokozottan védett területet és elérjük a Felső-Zsíroshegyen a hétvégi házak szélét.
 

Fenyvesben ereszkedő köves gyalogúton

Elhaladunk egy dombtetőre telepített mobil átjátszó torony tövében, aztán egy, az úttól balra nyíló rétnél balra térünk, átvágunk a füvön és gyalogösvényen belépünk az erdőbe. Néhány perces menet végén a sárga sáv jelzés érkezik fel hozzánk balról, aztán az ösvény beletorkollik egy, a gerincen haladó aszfaltútba. Ezen indulunk tovább.

Az úttól jobbra állnak csak házak, balra, az erdő fái között átpillantva láthatjuk a meredeken leszakadó hegyoldalt. Itt már együtt halad a kék, sárga és zöld jelzés az aszfaltúton, egy jobbra nyíló tisztáson elhagyjuk a szénbányász emlékműhöz való letérést, aztán egy lejtőn lassan elfogy alólunk az aszfalt és a házak sarkánál már földúton lépünk be az erdőbe. Megkerüljük a fémsorompót, és az erdei úton pár perc alatt elérjük a hajdani Zsíros-hegyi turistaház tisztását.
 

Bányászemlékmű: meghagyták a völgybe levezető csillepálya néhány oszlopát

A ház szánalmas maradványait benőtte a gaz, fák nőnek a tető nélküli falak között. Ennek a háznak a sorsa is nagyon hasonló az alig egy órája látott társához: A Magyar Turista Egyesület építette 1928-ban, a háború után kivették a kezükből, államosították, lepusztult, aztán sorsára hagyták. A kéktúra átvág a réten, de érdemes a ház romjai mögött kezdődő kék háromszög jelzésen elmenni a csupán pár percnyire lévő kilátóponthoz, ahonnan a Solymári-völgyre és a Pilis-gerincre nyílik pompás panoráma!
 

Panoráma a Zsíros-hegy kilátópontjáról

A réten átvágva és az erdőbe ismét belépve tűnik fel a Muflon Itató épülete. A kéktúra bélyegző a kapuja előtt álló tölgyfára szerelt kis dobozkában található. Az erdei kocsma hétvégén általában nyitva szokott lenni, érdemes bemenni és pihenni pár percet a teraszán, vagy benn az ivóban.
 

Zsíros-hegy, Muflon Itató

-hörpölin-