Pusztamarót - Maróti-hegy - Vaskapu - Bajóti-patak-völgye - Kökényes-hegy - Péliföldszentkereszt TÚRALEÍRÁSSAL!

Leírás

Térkép: Gerecse turistatérkép 1:40000, Cartographia (10.) 2006.
Térkép: Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz 1:40000, Cartographia 2008.
A szakasz fóruma: 11.sz. túra: Szárliget - Dorog
Bélyegzőhelyek fórumai:  Pusztamarót, Péliföldszentkereszt

A bejárás időpontja: 2010. november 13.
A leírás elkészült: 2011. augusztus 9.

 

Pusztamarót - Péliföldszentkereszt
 

A pusztamaróti tisztás az emlékművel, a pihenőpadokkal és a pecsételőpont fájával
 

A pusztamaróti pecsételőponttól továbbindulva ballagjunk végig a tisztás bal szélén vezető keréknyomokon az erdei letérésig. Itt balra fordulva ismét belépünk ez erdőbe és a piros sáv jelzéssel együtt kezdjük meg a kapaszkodást a Maróti-hegyre. Öt-hat perc alatt elérjük az elágazást, ahol a piros sáv jelzés egyenesen indul tovább, mi jobbra térve a keréknyomokon belépünk egy bekerített területre. Keresztezzük egy távvezeték nyomvonalát, egy időre megint betérünk a fák közé, de aztán már lejtmenetben egy viszonylag friss irtásfolt bekerített területére lépünk ki egy kapun keresztül. Kanyargó keréknyomokon vágunk át rajta, aztán egy kisebb erdősávon keresztül érünk a Vaskapu szurdokvölgyéhez.
 

A Vaskaput megkerülő keréknyomokon
 

A földút balra kerüli meg az abban az irányban mind jobban elsekélyedő völgyet, átpillantva az árok túlsó oldalára jól látható az ott már visszafelé haladó földút. Egy hajtűkanyarral megkerüljük a völgyfőt és visszafelé indulunk el a túlsó oldalán. Egy idő után elfordulunk a Vaskapu völgyétől, és egy újabb irtásfoltra érünk ki. A földút elágazásában jobbra térünk, és ismét elérjük az erdősarkon a korábban már látott távvezeték nyomvonalát. Még a vezeték nyiladékának innenső oldalán, a kerítés és az erdő között haladó ösvényre térünk, ezen folytatjuk az utunkat. Meredeken ereszkedni kezdünk egy keresztező völgybe, ösvényünk egy idő után a mellettünk futó kerítés végén jobbra térve a nyiladékban ereszkedik tovább. A benőtt, dzsindzsás ösvényen elérve a völgy alját egy földút fordul alánk, ezen követjük a távvezetéket.
 

A távvezeték lassan beerdősülő nyiladékának földútján. Háttérben a Bajóti Öreg-kő látható
 

A nyiladék dombokon, kisebb völgyeken vág át, de a jól járható földút kitart alattunk. Nagyjából húsz-huszonöt perc után a földút kifordul jobbra a nyiladékból és egy kifli forduló után egy keresztező nyiladékba ér. Az útról letérve egy hirtelen balkanyart veszünk, és szinte visszafelé indulunk tovább. Itt régebben egy kerítés húzódott, annak a kapujához tett kitérőt az utunk, de mivel azt elbontották, okafogyottá vált a kitérő, de az ösvény megmaradt. Itt tehát gyalogútra fordulunk és visszatérve a nyiladékhoz meredeken ereszkedni kezdünk, ami ki is tart a Bajóti-patak völgyének aljáig, a Bajót és Bajna közötti országútig.
 

Az aszfaltúton balra indulunk el, néhány lépés után jobbra egy erdei pihenő bejárata nyílik szélesen, ide autóval is be lehet állni. Az úton tovább ballagva az emelkedésbe kezd, és egy jobbra ívelő kanyarjában egy gázvezeték nyiladékát keresztezi. Itt kell élesen jobbra fordulnunk, a nyiladékban kanyargó keréknyomokra. Ezután nagyon figyeljük a bal oldali fákat, mert nagyjából százötven lépés után egy ösvény ágazik ki innen, nekünk arra kell rátérni!
 

Kis vízmosásszerű árokban kapaszkodik fel a gyalogösvény a domboldalba, hamarosan szintező földútra érünk ki. Jobbra indulunk el rajta, majd az elágazásban balra térve folytatódik a kaptató a Kökényes-oldalban. Irtásfoltok szegélyén emelkedik az utunk, ezeken keresztül szép kilátás nyílik a már távoli Gerecse-hegy felé. A gerinc közelében kapaszkodó út lassan felér a tetőre, onnan kis lejtővel egy vadetetőhöz érkezünk. Ismét rövid kapaszkodó jön, majd a tetőn lévő ötös útelágazásban nagyjából derékszögben jobbra fordulunk, jobbról a második útra. Meredek lejtő következik, aztán a keréknyomokon elhagyjuk az erdőt.
 

A Kőszikla, a Hegyes-kő és a Nagy-Gete látképe a mezők széléről


A Bajóti Öreg-kő látképe a dűlőútról
 

Kiérünk a mezők szélére, jobbra tekintve megpillantjuk a Hegyes-kő sziklás és a Nagy-Gete erdős kúpját a távolban, az utunk során mindkettőt meg fogjuk még mászni! A mezők szélén futó földúton indulunk tovább, egy idő után eltűnik az erdő az út bal oldaláról is, ekkor pillantjuk meg a Bajóti Öreg-kő szabályos kúpját az utunktól balra. Keskeny aszfaltútba torkollik bele a mezőkön átvezető dűlőút, jobbra indulunk el a kopott, keskeny aszfaltcsíkon. Átvágunk enyhén ereszkedve egy erdőfolton, aztán bal oldalon tisztás nyílik, és megpillantjuk fenn, egy kis domb tetején a péliföldszentkereszti Don Bosco házat, a szalézi rendházat és a zarándoktemplomot. Az aszfaltút végighalad a domb tövében, a füves rétek túloldalán, aztán az út balra kanyarodik, és a nyugdíjasotthon mellett elhaladva érjük el a kis templom feljáróját.
 

A péliföldszentkereszti zarándoktemplom
 

Felsétálunk rajta, a balra kezdődő murvás sétányon elmegyünk az épületek mellett és elérjük az öreg tölgy tövében álló pihenőpadokat. A kéktúra pecsét dobozkája a tölgyre van szerelve. Érdemes egy kicsit pihenni az árnyas padokon, és kitérőt tenni az itt kezdődő kálvária stációi mellett a dombtetőre. A kálvária érdekessége, hogy minden stációja más-más stílusban épült.
 

A Kálvária stációi a kéktúra pecsételőpont mellett kezdődnek
 

-hörpölin-