28. nap - 2011.07.11. - Az ötödik szakasz első napja
Matolcsi György, 2011-07-17 19:23
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Elérkezett a nagy nap, hogy újra egy nemes cél érdekében élére álljak egy nagy csapatnak és vezessem Őket az OKT 50 jubileumi túráján. Ez az ötödik hét, az Országos Kéktúra Piliscsaba - Nógrád közti 120 km-es szakasza következik. A rajt némi zökkenővel indult: mint az előző napon, ma is megtréfált bennünket a vasút ördöge.
A vasúton érkezők regisztrációja után végre, 8.45. órakkor 30 fővel elindultunk az e napra tervezett 21 km-es távnak. Elhaladunk a falu temetője mellett, ahol előző nap Horváth József sírjánál emléktáblát avattunk. A sírhoz a Főkaputól a kék + jel ágazik ki az OKT útvonalából.
Keresztül megyünk a falun a jól jelzett aszfalt úton, mely elkísér minket a Kőris-völgy bejáratáig. Innen széles murvával felszórt erdészeti úton beérkezünk az árnyas hűst adó erdőbe, hogy a Kutya-hegy nyergéig ki se lépjünk a természetjárók tornaterméből.
Ebben az isteni hűs légkörben csapatunkat az Erzsébet kútnál lezárt kapu fogadja, de mellette ott a létra, amely átvezet a kerítés túloldalára. Innen kezdve nem csak a levegő hőmérséklete, az út is emelkedik. Megtörve, megizzadva érünk a nyeregben az irányt mutató Fekete fenyőhöz.
Némi pihenő után célba vesszük a Nagy-szénás 550 m-es csúcsát. Ez sajnálatosan egy kopár szakasz. A tetőn csodálatos körpanoráma fogad minket. Sokáig el tudnánk nézelődni, de a nap és a hátra lévő kilométerek továbbhaladásra ösztönöznek. Sokan mondják, maradjunk még, mert olyan kellemes a szellő, mely körbe cirógat bennünket hűs fuvallatával.
Következik utunk legszomorúbb szakasza Nagy-Szénástól Zsíros-hegyig.
Először elmegyünk az Emlékfal előtt, amely a volt turistaháznak és építőinek állít emléket. Itt már többen elkezdtek emlékeket mesélni a házról. Ez tartott addig, míg el nem értük a volt Zsíroshegyi turistaház mementónak megmaradt romjához.
Sokan elég drasztikusan fogalmazták meg véleményüket e barbár tettről, hogy amit ükapáink, nagyapáink verítékkel és nagy önfeláldozásal építettek, azt mi, az utókor hagytuk az enyészetnek. A finomabb fogalmazásban az Emlékfal nem emlékfal hanem „Szégyenfal” amit az emberiség tett a turizmus ellen.
A pihenő és az útra hozott elemózsia elfogyasztása után szintbeli könnyű sétával érkezünk meg a Remete-szurdokhoz. Le kell küzdenünk a sziklákkal tűzdelt meredek ösvényt, hogy a szurdok aljára érjünk. A csapat ezt is sikeresen vette.
A szurdokon végiggyalogolva kiértünk Máriaremetére. Megtekintettük a kegytemplomot, melynek parkjában a kulacsainkat megtöltjük a hideg vízzel. Innen már megint aszfalton vezet az út egészen a Nagyrétig. Délután egyre melegebb a levegő hőmérséklete, de a hideg víznek köszönhetően kibírjuk a Gyermekvasútig.
A parkolóban találkozunk kísérő kocsinkkal és annak vezetőjével, Máté Pistával. Innen mindenki hazament pihenni és feltöltődni a hátra lévő túranapokra.
Előző nap:
OKT50 - Dorogtól Piliscsabáig
Következő nap:
OKT50 - Hűvösvölgytől - Rozália téglagyárig
