Adatok töltése folyamatban...
Adatok töltése folyamatban...
Miután átkeltünk a Rába hídon Sárvár-hegyközségnél az erők közé értünk. Másfél óra múlva értünk a sitkei csonka tornyú kápolnához, amelynek felújításáért Balázs Fecó jótékony célú koncerteket szervezett évekig. A kápolna mögött épített szabadtéri színpad és a nézőtérként funkcionáló több hektáros domboldal ma is méltó helyszíne a hasonló rendezvényeknek.
Itt csatlakozott a túrához Gyöngyösről érkezett új túratársunk a 70 éves Jóska bácsi, aki most néhány napot velünk tölt, aztán majd a későbbi szakaszokon is velünk túrázik néhányszor.
A kápolna-dombot magunk mögött hagyva értünk fel a Hercseg-hegyre, amely furcsa nevét állítólag onnan kapta, hogy miután nappal bazalt tömege felhevül, este, mikor lehűl, recsegni-ropogni kezd, azaz „hercseg”.
A pincesort elhagyva értünk be Gércére, ahonnan a helyi kocsmában eltöltött pihenőidő után indultunk tovább a Rózsáskerti Erdészházhoz, amely kéktúra bélyegzőhely is egyben. Utunk a Farkas-erdőben, ebben a hatalmas tölgyesben vezetett tovább. Néhány percet töltöttünk Scherg Lőrinc erdőmester és felesége emléktáblájánál, akik sokat tettek azért, hogy ez a hatalmas, több száz éves erőrengeteg ma is régi pompájában fogadhassa a látogatókat.
Az erő különleges látványosságaként hevernek a tisztásokon a banyafák, amik húsz éve kidőlt 2-300 éves hatalmas tölgyfák, amelyek korhadó torzói valóban a mesék világát idézik.
Utunk a gyönyörűen felújított Hidegkuti Erdészház mellett vezetett tovább, ahol rövid pihenőt tartottunk, majd a Farkas-erdőben folytattunk utunkat Káld irányába. Káldon a Korona presszóban pihentük ki az út fáradalmait, majd szálláshelyünkre, a száz méterre lévő helyi általános iskolába vonultunk.
Az iskolában zajló bankett után birtokba vehettük szálláshelyeinket. Még éppen időben, mert hatalmas vihar tört rá a vidékre, s akit sátorban ért volna, az nagy bajba kerül.
Ringatni senkit sem kellett, s a jubileumi kéktúra csapata, a szakadó eső ellenére hamarosan az igazak álmát aludta.
